ALAPSZABÁLYA
2005. április
PREAMBULUM
Alapító tagok, élve a Magyar Köztársaság Alkotmányában alapvetõ jogként rögzített egyesülési szabadságukkal, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseivel összhangban egyesületet hoznak létre az alábbiak szerint:
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az egyesület neve: Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége Egyesület
Az egyesület nevének rövidítése: MÖESZ
2. Az egyesület formája: közhasznú egyesület
3. Az egyesület székhelye: 1055 Budapest, Kossuth tér 13-15.
4. Az egyesület m?ködése kiterjed az ország egész területére és a Kárpát-medence egész területére, tehát m?ködése nemzetközi jelleg?.
5. Az egyesület kiadásait els?sorban tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.
6. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
7. Az egyesület csak nevében Szövetség, tekintettel arra, hogy alapítói között nem kizárólagosan bejegyzett társadalmi szervezet szerepel.
II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATA
1. Az egyesület célja:
Az egyesület alapvet? célja, hogy tagjai részére érdekképviseletet biztosítson a Magyarországra és a Kárpát-medencei régiókba irányuló beruházásokkal és befektetésekkel kapcsolatban a befektet?kkel, a kormányzatokkal, a befektetéseket segít? nemzetközi szervezetekkel való szorosabb és hatékonyabb együttm?ködésben, ez által az EU el?írásainak, elvárásainak is megfelel? régiófejl?dés el?segítésében, egyben az új munkahelyek teremtésének lehet?ségében a térség sajátosságainak figyelembe vételével.
A Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége Egyesületének els?dleges célja, hogy er?s érdekképviseletet, szerepet vállaljon a(z):
Ø Európai, tengeren túli érdekképviseletek kialakításában, felállításában a Magyarországra és a Kárpát-medencei régiókba irányuló beruházások, befektetések el?segítésére.
Ø Bel - és külföldi szakmai, érdekképviseleti kapcsolatok (tanácsadó szervezetek, kamarák, szövetségek) kialakításában, ápolásában a befektet?k elérése érdekében.
Ø A Magyarországra és a Kárpát-medencei régiókba irányuló befektetések, beruházások kapcsán a Régiófejl?dés és munkahelyteremtés el?segítésében együttm?ködve a szövetség többi tagjával.
Ø A befektet?k számára az ISO szabvány szerinti min?ségügyi rendszernek és EU el?írásainak is megfelel? a beruházásra legalkalmasabb helyszínek kialakításában.
Ø Kormányzati, régiós, Phare, illetve EU csatlakozási alapokból való forráshoz jutásban, egyéb nemzetközi támogatások lehet?ségeinek felkutatásában, pályázatok elkészítésében, kezelésében, a támogatások hatékonyabb felhasználásában.
Ø Beruházásokat el?segít? kormányzati támogatások ésszer?bb kidolgozásával és felhasználásával kapcsolatos érdekképviseletében.
Ø Hatékony beszállítói program kidolgozásában, m?ködtetésének el?segítésében mely a kis és közepes vállalkozások számára nyújt új piaci lehet?ségeket Magyaroszágon és a határ túloldalán egyaránt.
Ø A t?kebeáramlás és az új munkahelyek teremtésének el?segítésében, a régió sajátosságainak figyelembe vételével.
Az egyesület stratégiája
A Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége úgy tekint a tagok által képviselt térségek befektetési stimulálására, mint els?dleges célra a prosperitás el?segítésében. Az egyesület ezért mobilizálni kívánja a térség gazdasági lehet?ségeit, vállalkozásait és a nemzetközi befektet?ket annak érdekében, hogy beruházásaikkal hozzájáruljanak a térség gazdasági felemelkedéséhez, a munkahelyek számának növeléséhez és az életszínvonal emelkedéséhez.
Tekintettel arra, hogy ebben az átalakítási folyamatban meghatározó lesz az egyes régiók stabilitása, a meglév? er?források hatékony mobilizálása és megjelenítése, a Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége megkülönböztetett figyelmet szentel a jelenlegi közigazgatási-statisztikai egységek és a kialakulóban lév? régiók stratégiáinak fejlesztésre, azok harmonizációjára és a kölcsönös el?nyök kiaknázására.
A fejlesztési projektek min?ségi és mennyiségi kidolgozása és az érdekek képviselete dönt? fontosságú tényez?. A Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége szerint feltétlenül szükséges, hogy a tagok által képviselt térségek fejlesztésére irányuló, ma még nem összehangolt és témaspecifikus projektek illeszkedjenek egy átfogóbb rendszerbe.
A fejlesztési projektek megvalósításának els? számú feltétele a finanszírozás. A Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége ezért egyfel?l kapcsolatot kíván létesíteni a térség fejlesztésében érdekelt pénzintézetekkel és egyéb befektet?kkel, másfel?l befektetési, regionális piaci adatbázis és normarendszer létrehozásával biztosítani kívánja a befektet?k információigényét.
A projektek komplex és megalapozott összeállítása érdekében a Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége kapcsolatot kíván fenntartani mind az Unió kohéziós alapjait felügyel? program-irányító hatóságaival, mind pedig a térség nemzeti és állami illetékeseivel.
A Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége tehát a szövetségen belüli érdekek és lehet?ségek figyelembe vételével, valamint a szövetség céljait el?segít? egyéb (egyéni, gazdasági, regionális, állami és nem állami, illetve nemzetközi) szerepl?k bevonásával összességében optimalizálni kívánja az er?források hatékonyságát annak érdekében, hogy segítse a térség egészének prosperitását.
2. Az egyesület céljait els?sorban a következ? eszközökkel valósítja meg:
a. Mobilizálja a térség gazdasági lehet?ségeit, vállalkozásait és a nemzetközi befektet?ket annak érdekében, hogy beruházásaikkal hozzájáruljanak a térség gazdasági felemelkedéséhez, a munkahelyek számának növeléséhez és az életszínvonal emelkedéséhez
b. A jelenlegi közigazgatási-statisztikai egységek és a kialakulóban lév? régiók stratégiáinak fejlesztése, azok harmonizációja és a kölcsönös el?nyök kiaknázása
c. A fejlesztési projektek min?ségi és mennyiségi kidolgozása és az érdekek képviselete
d. Kapcsolatok létesítése a térség fejlesztésében érdekelt pénzintézetekkel és egyéb befektet?kkel,
e. Befektetési, regionális piaci adatbázis és normarendszer létrehozása a befektet?k információigényének biztosítása céljából
f. Kapcsolattartása mind az Unió kohéziós alapjait felügyel? program-irányító hatóságaival, mind pedig a térség nemzeti és állami illetékeseivel.
g. A szövetségen belüli érdekek és lehet?ségek figyelembe vételével, valamint a szövetség céljait el?segít? egyéb (egyéni, gazdasági, politikai, regionális, állami és nem állami, illetve nemzetközi) szerepl?k bevonásával összességében optimalizálni kívánja az er?források hatékonyságát annak érdekében, hogy segítse a térség egészének prosperitását.
Az egyesület a közhasznú szervezet követelményei szerint végzi tevékenységét arra tekintettel, hogy céljai és feladatai a közhasznú szervezetekr?l szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c) 3., 5., 6. , 7., 9. 13 . pontjai szerinti alábbi közhasznú tevékenységek:
a. Környezetvédelem
b. Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan végez.
III.
A TAGSÁGI VISZONNYAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
1. Az egyesületi tagok
- Az egyesület tagja lehet minden olyan önkormányzat és önkormányzati szövetség, amely az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelez?nek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történ? közrem?ködésre és a tagdíj megfizetésére.
- Az önkormányzatok képviseletében az önkormányzat polgármestere, illetve az a személy járhat el, akit az önkormányzat képvisel?-testülete erre határozatban felhatalmaz.
- A tagsági viszony létesítését kér? tag az egyesület elnökéhez köteles a belépési nyilatkozatát eljuttatni. A belépési nyilatkozathoz csatolni kell a települési önkormányzat képvisel?-testületének a tagságról szóló döntését. A tagsági viszony az elnök el?terjesztésére az elnökség döntése alapján jön létre, mely döntés ellen a közgy?lésnél lehet jogorvoslattal élni.
- A belépési nyilatkozathoz két alapító vagy legalább egy év óta egyesületi tag ajánlását csatolni kell. Ennek hiányában a tagfelvételi kérelem elutasításra kerül.
2. A tagok jogai és kötelezettségei
2.1. A tagok jogai:
- Az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az egyesület m?ködését érint? minden kérdésr?l rendelkezni jogosult közgy?lés döntéshozatalában.
- Az egyesület keretein belül választó és választható.
- Az egyesületet érint? minden kérdésben véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet. Az egyesület céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezheti.
- Az egyesület által nyújtott kedvezményekben részesülhet.
2.2. A tag kötelezettsége:
- Az alapszabály betartása. A szervezet életében részt venni, tisztségbe történ? megválasztása esetén azt a legjobb képességei szerint ellátni.
- Az egyesület vezet? szervei határozatának végrehajtása.
- A tagsági díjat rendszeresen megfizetni. A tagsági díjat évenként el?re, egy összegben kell megfizetni, legkés?bb a tárgyév március hó 31. napjáig. Az újonnan belép? tagok a belépés évében az év hátralev? részére arányosan kiszámított tagdíjat a belépést követ? 15 napon belül kötelesek megfizetni.
- Az egyesület céljaival összhangban végezni tevékenységét és olyan magatartást tanúsítani, mely az egyesület elfogadottságát növeli.
3. Az egyesület pártoló tagja lehet, az a természetes vagy jogi személy, akit az egyesület elnöksége az elnök javaslatára az egyesület jelent?s anyagi támogatása alapján annak választ. A pártoló tagra nem vonatkoznak az egyesület tagjaira irányadó szabályok, de a közgy?lésen tanácskozási joggal részt vehet, továbbá az alapszabály megtartása rá nézve is kötelez?.
4. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet, az a természetes vagy jogi személy, akit az egyesület közgy?lése az elnök javaslatára az egyesület céljával egyez? magas szint? tevékenysége alapján annak választ. A tiszteletbeli tagra nem vonatkoznak az egyesület tagjaira irányadó szabályok, de a közgy?lésen tanácskozási joggal részt vehet, továbbá az alapszabály megtartása rá nézve is kötelez?.
5. A tagsági viszony megsz?nése:
- Kilépéssel,
- Törléssel,
- Kizárással,
- A tag jogutód nélküli megsz?nése esetén.
5.1. A tag kilépési szándékát az elnök felé bármikor bejelentheti. Ezen szándékát írásban köteles eljuttatni az elnökhöz, aki haladéktalanul gondoskodik a kilép? taggal történ? elszámolás lebonyolításáról. Az elnök a kilépésr?l és – szükség szerint – annak körülményeir?l a soron következ? közgy?lésen tájékoztatja a tagságot. A tagsági viszony a kilépés bejelentésével sz?nik meg. A kilépési szándékát közl? tag ezen nyilatkozatának megtételét követ?en tagsági jogait nem gyakorolhatja.
5.2. Azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének, az erre vonatkozó írásbeli felszólításban kit?zött határid? (30 nap) elteltével sem tesz eleget, az egyesület törölheti tagjai közül. A tag törlésér?l az elnökség határoz, a határozat ellen – kézhezvételt?l számított 15 napon belül – a közgy?léshez lehet fellebbezést benyújtani.
5.3. Azt a tagot, aki kötelezettségeit rendszeresen vagy tartósan nem teljesíti, illetve az egyesület m?ködését súlyosan gátolja, vagy célkit?zéseinek megvalósítását veszélyezteti, illetve egyébként olyan magatartást tanúsít, amely alapján az egyesületi tagságra nem érdemes, az egyesület kizárhatja tagjai közül.
A kizárást bármely tag kezdeményezheti. A kizárással érintett tagot az eljárás megindításáról írásban kell értesíteni. A kizáró határozat meghozatala el?tt a tag személyes meghallgatása az elnökség számára kötelez?. A tag kizárásáról – az elnökségi tagok kivételével - az egyesület elnöksége dönt. Az elnökség valamely tagjának kizárásáról a közgy?lés dönt, és határozatát a határozattal érintett személy a bíróságnál per indításával megtámadhatja. A kizáró határozatról az érintett tagot a határozat meghozatalát követ? 15 napon belül kell értesíteni. Az egyesület tagja a kizáró határozat ellen a kézbesítést?l számított 8 napon belül a közgy?léshez élhet fellebbezéssel. A kizáró határozat végrehajtására a fellebbezés halasztó hatállyal nem bír. A fellebbezés kapcsán az egyesület elnöke a fellebbezés kézhezvételét?l számított tizenöt napon belül köteles a közgy?lést összehívni. A fellebbezésr?l a közgy?lés titkos szavazással, egyszer? többséggel dönt.
5.4.A tagsági viszony megsz?nése esetén a tagot az elnök a nyilvántartásból törli, és err?l az elnökséget tájékoztatja.
IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
1. Közgy?lés
1.1. Az egyesület legf?bb szerve a közgy?lés, amely a tagok összességéb?l áll. A közgy?lést az egyesület elnöke hívja össze, vezeti és zárja be.
1.2. A közgy?lés összehívása és határozatképessége
- A közgy?lést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.
- A szabályosan összehívott közgy?lés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van.
- A közgy?lést a tagok írásbeli meghívásával, a tagok részére legalább tizenöt nappal korábban kézbesített meghívóval az egyesület elnöke hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell a közgy?lés helyét, idejét, napirendjét, a napirendhez tartozó írásos anyagokat, valamint azt is, hogy amennyiben az így összehívott közgy?lés határozatképtelen, abban az esetben a tizenöt napon belüli id?pontra ismételten összehívott közgy?lés változatlan napirend esetén, a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha err?l a tagokat a meghívóban el?re tájékoztatták.
- Az ok és a cél megjelölésével a tagok legalább egyharmada bármikor jogosult írásban kezdeményezni az elnöknél a közgy?lés összehívását. Amennyiben az elnök az indítvány kézhezvételét követ? tizenöt napon belül nem intézkedik, úgy az érintett tagok jogosultak a közgy?lést összehívni.
1.3. A határozathozatal módja
A közgy?lés határozatait, ideértve az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó határozatot is, nyílt szavazással, egyszer? szótöbbséggel hozza, kivéve, ahol az alapszabály min?sített többséget ír el?. Szavazategyenl?ség esetén az elnök, az ? távolléte esetén pedig a levezet? elnök szavazata dönt. A közgy?lésen minden tagnak egy szavazata van.
1.4. A közgy?lés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- döntés az egyesület megalakulásának, feloszlásának, átalakulásának, más egyesülettel való egyesülésének, beolvadásának, szétválásának kérdésében;
- az alapszabály elfogadása illetve módosítása;
- a költségvetés és a gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása;
- az elnökség tevékenységér?l szóló éves beszámoló, valamint ezzel egyidej?leg a közhasznúsági jelentés elfogadása;
- a tisztségvisel?k, így az elnök, az elnökségi tagok, valamint a felügyel? bizottság tagjainak megválasztása. A tisztségvisel?ket a közgy?lés az Egyesület tagjai közül (rendes, pártoló, illetve tiszteletbeli tagok) nyíltan választja. A tisztségvisel?k visszahívása és lemondásuk elfogadása is a közgy?lés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tisztségvisel? visszahívására abban az esetben kerülhet sor, ha a tisztségvisel? kötelezettségeit rendszeresen vagy tartósan nem teljesíti, illetve olyan magatartást tanúsít, amely az egyesület m?ködését súlyosan gátolja, vagy a célkit?zéseit veszélyezteti.
- a tiszteletbeli elnök megválasztása;
- a tagdíj mértékének megállapítása;
- döntéshozatal mindazon kérdésekben, amelyeket az alapszabály a közgy?lés kizárólagos hatáskörébe utal.
Min?sített, kétharmados többség szükséges:
- az egyesület feloszlása, más egyesülettel történ? egyesülése kimondásához;
- az alapszabály elfogadásához és módosításához;
- az elnök megválasztásához, visszahívásához.
1.5. A közgy?lés ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendelésére – a szükséges mértékig – csak akkor van lehet?ség, ha azt a személyes adatok, illetve a személyiségi jogok védelme indokolja, vagy jogszabály kötelez?vé teszi. A közgy?lés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felel?sség alól mentesül, vagy bármilyen más el?nyben részesül, illetve a megkötend? jogügyletben egyébként érdekelt. Nem min?sül el?nynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehet? nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesít? okiratnak megfelel? cél szerinti juttatás.
1.6. A közgy?lésr?l a határozathozatal(oka)t rögzít? jegyz?könyv készül.
1.7. Az érintettekkel a közgy?lés és az elnökség döntéseit a döntést?l számított 15 napon belül írásban közlik.
1.8. A közgy?lés és az elnökség döntéseinek nyilvánosságra hozatala az egyesület honlapján való közzététellel történik Az éves beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést egy országos szakmai lapban is közzé kell tenni.
1.9. Az egyesület biztosítja annak lehet?ségét, hogy a jogosult harmadik személyeken túlmen?en a nyilvános iratokba, a személyiségi jogokra vonatkozó részek kivételével, valamint az egyéb jogszabályban el?írt titoktartási kötelezettséget leszámítva bárki betekinthessen, amennyiben az erre irányuló szándékát, és az iratok körét az elnökséghez címzett levélében el?zetesen írásban jelzi. Betekintésre csak el?zetesen egyeztettet id?pontban van lehet?ség
2. Elnökség
2.1. Az elnökség az egyesület ügyintéz? és képviseleti szerve.
2.2. Az elnökség az elnökb?l, az elnökhelyettesb?l és öt alelnökb?l áll. Az elnökség tagjainak megbízatása határozott id?re, 5 évre szól.
2.3. Két közgy?lés közti id?tartamban az egyesületet az elnökség vezeti. Az elnökséget az egyesület elnöke hívja össze, vezeti és zárja be.
2.4. Az elnökség összehívása és határozatképessége
- Az elnökséget szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer kell összehívni.
- A szabályosan összehívott elnökség akkor határozatképes, ha azon minden tagja jelen van.
Az elnökséget a tagok írásbeli meghívásával, a tagok részére legalább nyolc nappal korábban kézbesített meghívóval az egyesületelnöke hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az elnökségi ülés helyét, idejét, napirendjét, a napirendhez tartozó írásos anyagokat. A megismételt elnökség akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.
2.5. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszer? szótöbbséggel hozza.
2.6. Az egyesület képviseletére, harmadik személlyel történ? szerz?déskötésre, illetve az erre irányuló meghatalmazás kiállítására az elnök, egy személyben jogosult.
2.7. Az elnökség ülései nyilvánosak, az elnökség által hozott határozatokról jegyz?könyv készül. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felel?sség alól mentesül, vagy bármilyen más el?nyben részesül, illetve a megkötend? jogügyletben egyébként érdekelt. Nem min?sül el?nynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehet? nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesít? okiratnak megfelel? cél szerinti juttatás.
2.8. Az elnökség feladata és hatásköre a következ?:
- vezeti az egyesület ügyvitelét és gazdálkodását,
- gondoskodik a közgy?lési döntések végrehajtásáról,
- eljár tagsági ügyekben, gondoskodik a tagnyilvántartásról,
- vezeti a határozatok könyvét,
- biztosítja az egyesület m?ködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést el?zetesen egyeztetett id?pontban és iratkörben,
- gondoskodik közgy?lés és az elnökség döntéseinek nyilvánosságra hozataláról a jelen alapszabály IV.1.8. pontjában írtak szerint,
- évente gondoskodik az egyesület m?ködésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságra hozataláról, amely nyilvánosságra hozatal az egyesület székhelyén lév? faliújságra történ? kifüggesztéssel, valamint az egyesület honlapján történ? közzététellel történik.
2.9. A közgy?lés és az elnökség döntéseir?l az elnökség olyan nyilvántartást vezet, amelyb?l megállapítható a döntések tartalma, ideje hatálya, a döntés mellett és ellen szavazók számaránya, illetve nyílt szavazás esetén személye is.
2.10. Az elnökség az egyesület honlapján történ? közzététellel köteles nyilvánosságra hozni az egyesület m?ködését rögzít? alapszabályt, az egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybevételének módját, valamint a beszámolói közléseket.
2.11. A közhasznú szervezet megsz?ntét követ? két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezet? tisztségvisel?je az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megsz?ntét megel?z? két évben legalább egy évig - vezet? tisztséget, amely az adózás rendjér?l szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezet? tisztségvisel?, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet el?zetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidej?leg más közhasznú szervezetnél is betölt.
2.12. Amennyiben az egyesület befektetési tevékenységet kíván folytatni, arról az elnökség javaslatára, a közgy?lésnek kell befektetési szabályzatot elfogadni.
3. Tiszteletbeli elnök
A közgy?lés az elnökség javaslatára tiszteletbeli elnököt választhat. Tiszteletbeli elnök csak természetes személy lehet. A tiszteletbeli elnököt a közgy?lés üléseire meg kell hívni, ahol tanácskozási joggal jogosult részt venni.
4. Titkár
Az elnök az egyesület adminisztratív, marketing ügyeinek intézésére munkaviszonyt létesíthet a titkárral, és szükség esetén a munkáltatói jogokat a titkárra átruházhatja.
Az egyesület tikára az elnöknek alárendelten az alábbi feladatokat látja el:
- részt vesz az elnökség ülésein
- segíti az egyesület elnökét a feladatai ellátásában
- el?készíti a közgy?léseket
- gondoskodik a közgy?lés és az elnökségi ülés jegyz?könyveinek elkészítésér?l
- irányítja és ellátja az egyesület szervei írásbeli teend?it
- ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat
- a pénz és vagyonkezelésr?l okmányolt zárszámadásokat készít,
- intézi az egyesület gazdasági ügyeit, az egyesület vagyoni helyzetér?l az Elnökségnek beszámol,
- az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget elkészíti, majd jóváhagyás végett az elnökség és a közgy?lés elé terjeszti.
V.
AZ EGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE ÉS KÉPVISELETE
1. Az egyesület jogi személy, amely az 1989. évi II. törvény 4. § (1) bekezdése értelmében a F?városi Bíróság nyilvántartásba vételével válik azzá.
2. Az egyesületet az elnök – akadályoztatása esetén az elnök által meghatalmazott elnökségi tag – jogosult képviselni. A bankszámla felett az elnök és az alakuló közgy?lés által kijelölt elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni.
VI.
AZ EGYESÜLET ANYAGI FORRÁSAI ÉS GAZDÁLKODÁSA
1. Az egyesület bevételei különösen:
- a tagok által fizetett tagdíj;
- a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
- az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
- magán és jogi személyek felajánlásai, illetve adományai (a felajánlások elfogadásához az elnök elfogadó nyilatkozata szükséges);
- az állam által nyújtott támogatások;
- a vállalkozási tevékenységb?l származó bevétel.
2. Az egyesület gazdálkodása és felel?ssége:
- az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik;
- az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok az egyesület kötelezettségeiért a tagdíj befizetéséig vállalnak felel?sséget, saját vagyonukkal nem felelnek.
3. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott célokra kell fordítania.
4. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
5. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesít? értékpapírt nem bocsáthat ki.
6. Az egyesület megsz?nése esetén a vagyonról, annak sorsáról a közgy?lés rendelkezik, az Alapszabály VII. fejezetének 2. pontjában foglaltakra tekintettel.
7. Az egyesület tisztségvisel?i közül az elnök tiszteletdíjban részesül, a további tisztségvisel?k feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak. Az elnök lemondhat tiszteletdíjáról.
8. Az ügyintéz?i és a gazdálkodási feladatok ellátására munkaszerz?déssel és egyéb munkavégzésre irányuló szerz?déssel munkatársat lehet alkalmazni. Az alkalmazásról az elnök dönt, és gyakorolja a munkáltatói jogokat.
9. Az egyesület számvitelei rendjének ellen?rzését a közgy?lés ilyen tartalmú döntése esetén az elnök által megbízott független könyvvizsgáló látja el. E feladatot pályáztatás útján felkért könyvvizsgáló végezheti.
10. Az egyesület m?ködésér?l a külön jogszabályok el?írásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az elnök az egyesület gazdálkodásáról a közgy?lés számára mérleget, a gazdálkodás eredményér?l vagyonkimutatást készít.
VII.
AZ EGYESÜLET MEGSZ?NÉSE
1. Az egyesület megsz?nik, ha
- feloszlását a közgy?lés kétharmados szótöbbséggel kimondja;
- a bíróság feloszlatja;
- más egyesülettel egyesül;
- a bíróság az egyesület megsz?nését megállapítja.
2. Az egyesület megsz?nése esetén a hitelez?k kielégítése után megmaradó vagyont az egyesület célkit?zéseihez hasonló célok érdekében tevékenyked? más szervezeteknek kell felajánlani.
VIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
2. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekr?l szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének és a magyar jog egyéb rendelkezései megfelel?en irányadóak.
3. Az Egyesület valamely szervének törvénysért? határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság el?tt megtámadhatja.
Jelen alapszabályt az egyesület alapító tagjai az egyesület 2005. július 13. napján tartott közgy?lésen elfogadták és magukra nézve kötelez?nek ismerték el.
Budapest, 2005. november 15.
